Örömmel jelentem: a bérvitának vége, lesz igazi NHL-szezon 2005–2006-ban. Sőt a legújabb NHL is megérkezett, kellemesen felüdítve a dühöngő hőséget: elképzelem magam valamelyik kellemesen hűtött csarnokban, és máris jobb a kedvem. A tavalyi év tisztán a fantázia jegyében telt: ugyanis a már ismert körülmények miatt (lásd keretes írásunkat) a Nemzeti Hoki Liga nem tartott bajnokságot 2004–2005-ben, a játékosok szétszéledtek a világban (még Magyarországra is jutott belőlük kettő), a rajongók pedig csalódottan várták, hogy vége legyen a dumának, és végre a korongé legyen a főszerep. S bár felszállt a fehér füst, és lesz szezon (elvileg október ötödikén el is kezdődik), egyelőre a kérdőjelek száma végtelen: vajon visszatérnek-e a sztárok, vajon melyik csapat hogyan tud erősíteni, vajon bemutatkozik-e a Dallas Starsban a mi Vas Janink (lásd keretes írás)? Sok a kérdés, viszont egy tény: az NHL 06 készítői a saját virtuális elképzelésük szerint összerakták a ligát, nekünk nincs más dolgunk, mint játszani vele, játszani benne. És ez jó! Menjünk meccsre gyerekek! Ami a legjobban hiányzott egy évig, az most visszatér: ki lehet menni a stadionba, és végre lehet hot-dogot zabálva, tülkölve, ugrándozva szurkolni kedvenc csapatunknak. Felmerülhet persze a kérdés, miért ezzel kezdem? Egyszerű: hihetetlen módon bosszant, hogy bár újabbnál újabb Next-Gen cuccokat építenek a játékba (lassan már a jobb fülünkkel is elcsúsztathatjuk a korongot a kapus lába között), de a közönségen érdemi javítás nem történik, pedig ez is fontos hangulati elem. Például egy Toronto Maple Leafs meccsen egy barátomnak le akartam fotózni Mats Sundint, hogy megnézhessük, mennyire részletes a mimika. A fotó tökéletesen sikerült, az arc ábrázolása tökéletes, azonban a saját védekező harmadában korcsolyázó világsztárt egy néző sem figyeli: mindnyájan az ellenfél kapusa felé fordítják a fejüket, ami azért is furcsa, mert Sundinnál volt a korong. Azt már meg sem említem, hogy milyen mintázatokban ismétlődik a textúra a közönségen, mert örülök, hogy legalább az első néhány sorban 3D-sek a fejek. De ez a rémes közöny, az egy irányba bámulás igazán gyomorforgató, komolyan mondom. Javaslom az EA Sportsnak, építsen be egy "Közönség kikapcsolása" funkciót: ennél még üres lelátók előtt is hangulatosabb játszani. Félre a búval, bánattal... Rendben, egy darabig most kidühöngtem magam, bár lesz még mibe belekötni, de azt majd később: maradjunk egyelőre a játék beígért és megvalósított újdonságainál. Elsőként egyből szerepeljen egy olyan dolog, amelyet billentyűzettel játszók nemigen tudnak élvezni. Ez pedig nem más, mint a Skill-Stick. A dual analog joypad jobb oldali kis josystickjével lehet extra mozdulatokat bemutatni, esetlegesen adott játékosra jellemző mozdulatot, trükkös kötényadást, azonnali emelést és hasonló, valós jéghokiban nagy ügyességet igénylő megoldást választani. Természetesen nem egyszerű a használata, és könnyen összekeveredhetnek az ujjaink az első alkalmakkor, de egy pici gyakorlással el lehet érni, hogy bármilyen helyzetre lehessen egy váratlan megoldásunk. Ettől ugye igencsak közelít a valósághoz a játék, még akkor is, ha mondjuk a korongot nem is látjuk, amikor ellőjük, hiszen a játékos teste könnyen takarhatja. Ehhez tartozik az ismét továbbfejlesztett botkontroll is, amely segítségével a bothoz "ragasztott" koronggal lehet skillezni, trükközni, húzogatni: még inkább hatásos, mint eddig volt. S hogy ne érjen véget az innováció: ahogy a valódi hokiban is, végre a sprintben korizó játékos itt is maga elé üti a korongot és úgy gyorskorcsolyázik mögötte, hogy elszakadt a játékszertől: így nagyobb a sebesség, azonban nagyobb a rizikó is, hiszen a hátvédek könnyebben odabökhetnek a szabadon levő korongnak. Ezért ezt a srpintelési módszert lehetőleg csak olyankor alkalmazzuk, amikor nagy, szabad tér van előttünk, majd a botkontrollal húzogassuk a korongot kicsit, megzavarva a kapust. S ne feledjük, hogy visszatér az ősi NHL '94 módszertana, hiszen egyszerűen a bal oldali kis joystick használatával is tudunk "cselezni" a korongvezetésben elfektetve kapust, hátvédet stb. Ez az ősidőkben szenzációs dolog volt, most is az. Köszi, hogy visszakaptuk! Itt van újra Bagaméri, a fagylaltját maga méri... ...helyett itt van újra a Player Creator Center, amely tavaly eléggé hiányzott, most szerencsére visszatért, méghozzá egy frenetikus arcátgyúró rendszerrel, amelyet akár a hazai plasztikai sebészeteken is lehetne használni: az akkurátusan modellezhető arckészítő szisztéma szinte végtelen szabadságot ad akár ahhoz is, hogy magunkat elkészítsük (ha valaki nagyon ráér, akkor akár a GS teamet is megcsinálhatná ennek segítségével, engem érdekelne a dolog). Persze ez mind nem elég: csapatot is létre lehet hozni, szóval akit nemcsak a bottal ütés vagy a 180 km/h-ás sebességgel kapura küldött lövések érdekelnek, hanem szeret pepecselgetni, annak nem kell visszafognia magát – az NHL 06 a kreativitást is növeli. Király! Sim Intervention – lőni kell, nem ismerkedni Az Electronic Arts sehogy sem képes a SIM kódszótól megszabadulni (elfogadom, ezen dagadtra keresték magukat, joggal lehetnek büszkék rá), így most már az NHL-be is bekerült egyfajta SIM. Nem, nem kell megijedni, nem kell felnevelni a kiskölyköt apró kora óta, cipelni edzésre, majd egyetemre beíratni, ahol sztárjátékos lesz – a dolog sokkal egyszerűbb. Amikor egy mérkőzést nincs kedvünk lejátszani, rábízhatjuk a gépre ezt a funkciót: legjobb tudása szerint számolja ki az eredményt. Eddig nincs is újdonság benne. Azonban most jön a kunszt! Ha nem vagyunk elégedettek az eredménnyel, akkor meccs közben beszállhatunk, hogy személyes zsenialitásunkkal segítsük ki csapatunkat: mondjuk az első két harmadot elvesztettük 4-2-re, akkor a harmadik harmadban simán fordíthatunk 5-4-re, ha beszállunk és ütünk 3 gólt. Benne van a pakliban az is, hogy nagyobb zakót kapunk, viszont így a dolog tényleg csak rajtunk múlik. Apropó lövés: azoknak, akik hamar kikapcsolják az automatikus "célra tartást", egy új célzási lehetőséget építettek be a fejlesztők: lövésnél látható, hova is fog menni a korong. Régóta kérték ezt a dolgot a játékosok, az EASports végre teljesítette. Örülünk! (Tapsvihar, hurrázás, ellenfél kapusának merev bámulása bárhol is van a korong). Cselezzük ki a kapust Mielőtt elfelejteném, dinasztia mód jól van, köszöni szépen, nagyobb élvezet, mint valaha. Az elit ligák is jól vannak, buli a svéd bajnokságban játszani. Szóval kitart egy darabig az NHL 06, az tuti. Sokat fejlődött a korcsolyázás dinamikája: ez azt jelenti, hogy jeget spriccelve, nyomokat hagyva lehet gyors fordulókat végrehajtani, sőt, amerre sűrűn tartózkodunk, ott jobban kikopik a jég. Tényleg nagyon jópofa, reális bla-bla-bla. Ami azonban a nagy gond, az a kedves hátvédjeink teljesítménye. Könnyen előfordul ugyanis, hogy a kapu mögé szeretnék vinni a korongot, de elakadnak a kapus lábában. Ilyenkor nagyon jól elvannak, egy fincsi bodicsekkel meg lehet őket zavarni, így nem a kapussal szabálytalankodunk, hanem a hátvéddel, s mivel nem a csatárnál volt a korong, a kapus sem úgy reagál, ahogy kéne. Buta hiba. Apró butaság az R.P.M. (ez a valós idejű korongvisszapattanás-számoló), amely játék közben jó teljesítményt nyújt, de a visszajátszásokon látszik, hogy a korong "beragad", mielőtt visszapattanna. S a legrosszabb dolog: ha sokan nyüzsgünk a kapu előtt képes belassulni és szaggatni. Sajnos arról egyelőre nincs semmi hírünk, hogy a netkód felgyorsult-e az előző verziókhoz képest (ez igencsak nagy panaszáradatot okozott, hiszen interneten ezáltal játszhatatlan lett a játék, az NHL 2005-tel internetes ligát sem volt érdemes indítani), így csak reménykedni tudunk, hogy ezen is fejlesztenek. Addig pedig a hibái ellenére is szerethető NHL 06 elég sok szórakozási lehetőséget ad majd. Játszom is vele, amíg nem jön meg a Madden! (gamestar)